"Először nem vesznek tudomást rólad, aztán kinevetnek, aztán harcolnak ellened, aztán győzöl." Gandhi

2013. január 18., péntek

KÖZÉTKEZTETÉS – Jogi garanciák



A Kispesti Civilek a Közétkeztetésért összefoglalója a közétkeztetés jogszabályi környezetéről.
 
ÖSSZEGZÉS
Magyarország az Egyezmény a gyermek jogairól (ENSZ Egyezmény) aláírásával illetve az Alaptörvény elfogadásával elismerte a gyermekek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát és vállalta, hogy alkalmas intézkedéseket tesz különösen arra, hogy küzdjön a betegség és a rosszul tápláltság ellen, valamint az egészséggel és táplálkozással kapcsolatos ismeretekről tájékoztassa a társadalom valamennyi csoportját. Ezzel szemben jelenleg nem megfelelően kialakított a közétkeztetés jogszabályi környezete, az átfogó szabályozás hiányából eredően nem megoldott a minőségi szolgáltatás.

Szükséges egy egységes, a gyermekétkeztetésre vonatkozó jogszabály megalkotása, amely a közétkeztetést komplex módon, annak valamennyi jelenleg szabályozatlan területére (a közétkeztetés fogalmára, intézményi körére, forrásaira, költségeire, térítési díjak megállapítására, minőségi és mennyiségi követelmények meghatározására, a speciális igényű gyermekek étkezésének biztosítására, az iskolai büfék élelmiszer és ital kínálatára, a párhuzamos hatósági ellenőrzések megszüntetésére, az egészséges ivóvíz használatára, az iskola-egészségügy e téren való megerősítésére, a főzés és kulturált étkezés tárgyi és személyi feltételeire) egyaránt kiterjed.

A közétkezetés megfelelő szabályozása érdekében az érintett szaktárcák (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Belügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium) együttműködése szükséges.

Abból eredően, hogy a gyermekétkeztetésre vonatkozó jogszabály megalkotása még várat magára az, hogy a menza táplálkozás-egészségügyi és életmód-nevelési szempontból is minőségi legyen, a közétkeztető cégek önkontrollja mellett azon múlik, hogy az önkormányzat meghatározza-e az elvárt minőséget, ezt megfelelően szabályozza-e a közétkeztetési szolgáltatásról szóló szerződésében és hatékony ellenőrzést hajt-e végre!





RÉSZMEGÁLLAPÍTÁSOK
·      az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezés biztosítása
      Két jogszabály is előírja, hogy a közétkeztetésben az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. Ez azonban csak egy általánosan kimondott igazságként jelenik meg, nincsen specifikálva, semmilyen garanciális elem nincs a jogszabályokba beleépítve.
Ø      Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 50. § (3) bekezdése kimondja, hogy a közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani.
Ennek részletei azonban nincsenek jogszabályi szinten meghatározva.
Ø      Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 41. § (1) bekezdése értelmében a gyermekek napközbeni ellátásaként többek között a családban élő gyermekek életkorának megfelelő étkeztetését kell megszervezni. A törvény 146. § (4) bekezdése pedig kimondja, hogy a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a bölcsődében, hetes bölcsődében, a családi napköziben, a családi gyermekfelügyelet során, az óvodában, a nyári napközis otthonban, az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban, az általános iskolai menzai ellátás.
A Gyvt. azonban nem rendelkezik a gyermekek számára nyújtandó étkezések számáról, illetve jellegéről, sem a speciális étkezési igényű gyermekek számára biztosítandó étkezésekről.
A gyermekétkeztetésre vonatkozó szabályok között nem szerepelnek olyan, az étkeztetés megfelelő színvonalát biztosító garanciális szabályok, amelyek meghatároznák az étkezési szolgáltatás nyújtásakor az étel előállításához szükséges személyi feltételeket (pl. a gyermeklétszámhoz viszonyított főző-, és tálalókonyhai alkalmazottak számát, élelmezésvezető képzettségét) és a kulturált étel- és ivóvízfogyasztás tárgyi feltételeit (pl. a kis és főétkezések fogyasztásának helyét az étkezőt, a gyermekek számának megfelelő evő- és tálaló eszközök, szalvéta biztosítását).
·      ajánlások
A vendéglátó termékek előállításának feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet mellékletei rögzítették a vendéglátás keretében történő csoportos étkeztetésre vonatkozóan az energia-tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-nyersanyag felhasználási ajánlásokat.  Az együttes rendelet csupán ajánlás formájában írta elő a követelményeket, ezért az abban foglaltak nem bírtak kötelező erővel, és azokat a feltárt vizsgálati eredmények szerint nem is tartották be. Az együttes rendeletet 2011. augusztus 1-jei határidővel hatályon kívül helyzete a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet. A VM rendelet hatálybalépésével egyidejűleg megszűnt a korcsoportonként megadott napi energia- és tápanyagbevitel értékeire vonatkozó jogszabályi előírás is.
Az Kapcsolódó jogszabály hiányában az országos tiszti főorvos az ÁNTSZ honlapján 2011. augusztus 1-jei dátummal közzétette a közétkeztetők számára a következő ajánlásokat:
-       „a rendszeres étkezést biztosító szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás” (továbbiakban: Ajánlás) illetve
-       „Ajánlás az iskolai büfék korszerű táplálkozásba  illeszkedő választékának kialakításához” (továbbiakban: Iskolai Büfé Ajánlás)
Az Ajánlás fogalom-meghatározásokat, étrendtervezési szabályokat tartalmaz, meghatározza az étkezések számát, a felhasználható és kerülendő élelmiszereket, a diétás étkezetést, személyi feltételeket, hatósági ellenőrzés szabályait, stb.
Az Ajánlás Ill. Büfé Ajánlás jellegéből fakadóan nem kötelező érvényű, így nem betartatható, hozzá szankció nem kapcsolható, így nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására.
·      közétkeztetést érintő ellenőrzési feladatok és ezek végrehajtó hatóságai
Léteznek jogszabályok, melyek meghatároznak a közétkeztetést (is) érintő ellenőrzési feladatokat illetve kijelölnek a feladatokhoz végrehajtó hatóságokat.
Amennyiben ezen szervek a vizsgálatok során megállapítják az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat súlyosan vagy ismételten megsértették, egészségügyi bírságot szabhatnak ki. (Ehtv. 13/A. § (1) bekezdés f/).
Mivel azonban a gyermekek számára feltálalt étkezéseknél a kiadagolt ételek mennyiségére, illetve az ételek minőségére nincsenek jogszabályok, ezek ellenőrzése a fenti szervek által sem megvalósítható.
Ø      élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, továbbá azok adatait rendszeresen értékeli és közzéteszi.
Ellenőrzik az élelmiszer-vállalkozások tevékenységét; rendszeres jelleggel a járványügyi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírásokat, illetve az előző tevékenységekben közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági és higiénés előírások betartását; az élelmiszer-vállalkozásoknál bevezetett „Jó Higiéniai Gyakorlatot”, a nyomonkövetési, az élelmiszer-visszahívási és a „veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok”-ra (HACCP) vonatkozó rendszereket, valamint az élelmiszer-vállalkozásoknál felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszerek, fertőtlenítő eljárások megfelelőségét, beleértve a rovar- és rágcsálóirtást is; az emberi fogyasztásra szánt állatokat kísérő bizonyítványokat, okiratokat. Fenti feladatok kiterjednek az élelmiszer-termelés, -előállítás, -feldolgozás, -tárolás, -szállítás és -forgalomba hozatal minden szakaszára.
/ Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 4. § i. pontja, illetve a törvény 32. § (3); 35. § (3)/
Ø      egészségügyi államigazgatási szerv
Az egészségügyi államigazgatási szerv vizsgálatokat végez a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan, különös tekintettel a vendéglátás – ezen belül kiemelten a munkahelyeken, az oktatási és nevelési intézményekben, továbbá a szociális ellátás, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás keretében bármely formában nyújtott étkeztetés – területén a szolgáltatott élelmiszerekre, ételekre, étrendre vonatkozóan, tápanyagszámítással és biokémiai elemzéssel. Továbbá a fenti területeken közreműködik a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozásában és ezek végrehajtásával összefüggő eredményekről tájékoztatja az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szervet. /Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (továbbiakban Ehtv.) (5) bekezdés b/ /
Ø      Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) és megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv
Az ÁNTSZ és a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a munkahelyeken, az egészségügyi intézményekben, az oktatási és nevelési intézményekben, továbbá a szociális ellátás, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás keretében bármely formában nyújtott étkeztetés területén a szolgáltatott élelmiszerekre, ételekre, étrendre vonatkozóan, tápanyagszámítással és biokémiai elemzéssel folytatott vizsgálatok elvégzését végzi. /323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. §-a, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvényben foglaltak feladatokban járnak el a fenti szolgálat/szerv /
Ø      OÉTI
Bizonyos egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységekben előző szolgálat/szerv helyett az OÉTI jár el. / 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. § (3), az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (5) bekezdés b) pont ba) és bc) alpontja szerinti feladatok ellátására/
·      közétkeztetést érintő ellenőrzési feladatok és ezek végrehajtói (nem hatóságok)
A jogszabályok a fenti hatóságok mellett az iskolaorvosnak és az iskola védőnőjének is ellenőrzési szerepet adnak. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet körvonalazza az orvos és a védőnő közétkeztetés téren ellátandó feladatait, kimondva, hogy a területi védőnő az iskola-egészségügyi ellátással összefüggő – a területi védőnői ellátásról szóló külön jogszabályban meghatározott – feladatait a nevelési-oktatási intézményt ellátó iskolaorvossal együttműködve végzi. Úgy tűnik azonban, hogy a jelenlegi szabályok mellett sem az iskolaorvos, sem a védőnő nem vehet részt hatékonyan az ellenőrzésben, annak ellenére sem, hogy jelenlétük szinte állandó az oktatási intézményekben.
Ø      Iskolaorvos
A fent idézett rendelet 2. számú mellékletének 3/c pontja szerint a közegészségügyi-járványügyi feladatai körében az iskola-orvos feladata a nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése, aki hiányosságok észlelésekor javaslatot tesz a hibák megszüntetésére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetét értesíti.

Az iskolaorvos feladatát meghatározó szabályok azonban túl általánosak, hiányosság esetén az orvos javaslatot tesz, illetve értesíti a népegészségügyi intézetet. A szabályokból azonban nem derül ki, mire terjed ki az orvos ellenőrzési kötelezettsége (pl. a tényállásban rögzítettek szerint a tanév kezdésekor az ebédlő ellenőrzésére, vagy esetleg már az étlap összeállításánál ki kell kérni a véleményét, a feltálalt ételek minőségellenőrzésére, vagy esetleg az ételekkel kapcsolatba kerülő alkalmazottakra nézve is).
Ø      intézményi védőnő
A fent idézett rendelet 3. számú mellékletének 9/ pontja szerint a védőnő részt vesz az étkeztetés higiénés ellenőrzésében.

Az iskola védőnője a szabályok alapján nem jogosult önállóan eljárni, mivel feladatait az iskola orvosával együttműködve végzi, a közétkeztetéssel kapcsolatosan nevesített feladata csak a közétkeztetés egy területére terjed ki, annak higiénés ellenőrzésében való részvételre.

Kispesten mindkét védőnői hálózatból megkérdeztünk egy-egy védőnőt. Ezek alapján elmondható, hogy a gyakorlatban semmilyen közétkeztetést érintő feladatot nem végeznek.
·      térítési díj
A közétkeztetés minőségével kapcsolatban gyakran felmerül a térítési díj kérdése. Országos szinten elmondható, hogy jelentős szórás van, az egyes díjak mértéke között. Az OÉTI főigazgató főorvosának információi alapján a díjak 150 forint és 700 forint között mozognak. Annak ellenére, hogy a Gyvt. garanciát nyújt a megfelelő mennyiségű és minőségű közétkezés biztosítására, nincs olyan szabályozás a közétkeztetés tekintetében, mely meghatározná az étkezésre fordított minimum költséget.

A térítési díjakhoz kapcsolódó jogszabályok a következők:

Ø      A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény az étkeztetéssel kapcsolatos kérdéssel összefüggésben csak a következőkről rendelkezik a 10. § (4) bekezdésében, amely alapján a gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön. A törvény 115. § (3) értelmében a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.
Ø      A térítési díj megállapításával kapcsolatos szabályokat már a Gyvt. tartalmazza, annak 147. § (1) bekezdése kimondja, hogy a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díját az intézményt fenntartó évente kétszer állapíthatja meg. A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja – ide nem értve a bölcsődét – az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A bölcsőde intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltsége és a nyersanyagköltség legfeljebb 50%-át kitevő rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege. A személyi térítési díjat az intézményvezető az intézményi térítési díja általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, ill. a kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.
Ø      A térítési díjak megállapításával kapcsolatos további részlet szabályokat kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendeletet határozza meg.
Ø      Ezen kívül a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és a gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 76. § (1) bekezdése meghatározza az otthont nyújtó szolgáltatások körében ez év január 1-jétől a gyermekek napi ötszöri étkezésre fordított költség összegét, amely naponta nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%-ánál (684 Ft).
·      iskolai büfé
Az iskolai büfét a menza kiegészítésére, gyakran helyettesítésére használják a fiatalok, így egészségükre az intézményi büfé is jelentős hatással van. Mivel az iskolai büfék a közoktatási intézményekben elsősorban az iskolába járó gyermekek és alkalmazottak étkezéssel kapcsolatos szükségleteit elégítik ki. Ezt a tényt a vonatkozó szabályok figyelembevételekor nem szabadna figyelmen kívül hagyni. A szolgáltatást igénybevevők köre miatt indokolt lenne ezen üzletekre a közétkeztetésre vonatkozó élelmiszer minőségi szabályok hatályát kiterjeszteni. Így a büfé kínálatánál is érvényesülhetnek a táplálkozás egészségügyi előírások, amelynek keretében szükséges az ott árult élelmiszerek és italok (energia italok) körének meghatározása.

Forrás: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az AJB 560/2011. számú ügyben


Kispesti Civilek a Közétkeztetésért
Összeállította: Császár Viktória (KCK)

Melléklet
Közétkeztetéssel összefüggő dokumentumok/jogszabályok
2012. december 3-i állapot
KÖZÉTKEZTETÉS
·         Az országos tisztifőorvos ajánlása A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára (továbbiakban: Ajánlás)
·         Az országos tisztifőorvos 1/2011. utasítása a közétkeztetésben alkalmazandó táplálkozás-egészségügyi ellenőrzési szempontokról
·         (Egészségügyi Közlöny 2011./17. szám, 2011. szeptember 6.)
·         1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (50. § (3) bek.)
·         1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről (4. § (5) bek. b) pont ba), bb), bc) alpont és 4. § (5) bek. d) pont, da), db) alpont)
·         1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (41. § 1) bek. és 151. § (2) bek.)
·         2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (46. § (3) bek b) pont)
·         15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (bölcsődei étkeztetés: 40. § (1) bek. b) pont; étkeztetés és az erre fordított költség összege otthont nyújtó ellátás keretében: 76. § (1) – (2) bek.)
·         1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (étkeztetés: 20-24. és 45. §-ok)
·         210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről (a népegészségügyi szakigazgatási hatóság táplálkozás-egészségügyi és dietetikai szempontból történő ellenőrzésre kijelölt a működés megkezdésének bejelentését követően: 6. § (3) bek. és 7. § (4) bek. a) pont)
·         321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről (12. § (1) bek.)
·         259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről (14/A. § (1) bek.)
·         52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről
 KÓRHÁZI ÉTKEZTETÉS
·          1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (14. § (2) bek. e) pont)
·         60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről (4. § (1) bek. e) - h) pontok, (3) bek. és 1. sz. mell. 2.1. e) pont)
·          43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól (napi élelmezési nyersanyagnorma fekvőbeteg-gyógyintézetben: 45/A. §)
 ISKOLABÜFÉ, ÉLELMISZERT ÁRUSÍTÓ AUTOMATA
·         20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (129. § (4) bek., 130. § (2)-(5) bek.)
·         2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról
·          Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplákozástudományi Intézet: Ajánlás az iskolai büfék korszerű táplálkozásba illeszkedő választékának kialakításához - 2005. (Egészségügyi Közlöny 2005/13. szám, 2005. augusztus 2.)
·         http://www.oeti.hu/download/ajanlas_az_iskolai_bufek_korszeru_taplalkozasba_illeszkedo_valasztekanak_kialakitasahoz.pdf
·         http://www.eum.hu/ajanlas-iskolai-bufek

 ISKOLATEJ
·         1234/2007/EK tanácsi rendelet (2007. október 22. ) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) - 102. cikk
Módosításai: többszörösen módosított
Egységes szerkezetbe foglalt változat: CONSLEG:2007R1234:20121003:HU:PDF
·         657/2008/EK bizottsági rendelet (2008. július 10.) az oktatási intézmények tanulóinak tejjel és egyes tejtermékekkel való ellátására irányuló közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról
Módosításai: többszörösen módosított
Módosítással egységes szerkezetbe foglalt változat: CONSLEG:2008R0657:20111011:HU:PDF
·         1026/2004. (III. 31.) Korm. határozat az iskolatej program újraindításáról
·         116/2011. (XII. 14.) VM rendelet a 2012. évi óvoda-, iskolatej program szabályozásáról
 ISKOLAGYÜMÖLCS
·         1234/2007/EK tanácsi rendelet (2007. október 22. ) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) - 103 ga. cikk
Módosításai: többszörösen módosított
Egységes szerkezetbe foglalt változat: CONSLEG:2007R1234:20121003:HU:PDF
·         2009/288/EK bizottsági rendelet (2009. április 7.) az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az iskolagyümölcs-program keretében gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról
Eltérés, Módosítás után
Egységes szerkezetbe foglalt változat: CONSLEG:2009R0288:20110801:HU:PDF
·         2009/986/EU bizottsági határozat (2009. december 18.) az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport felállításáról
·         50/2012. (V. 25.) VM rendelet az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról
 JELÖLÉSI RENDELET
·         1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése