"Először nem vesznek tudomást rólad, aztán kinevetnek, aztán harcolnak ellened, aztán győzöl." Gandhi

2012. augusztus 2., csütörtök

Gyümölcsdzsem(bori) 2.


Benne vagyok a lekvárban - pedig (vagy éppen azért, mert) még csak a gyümölcsszürethez jutottam az írásban. De hát a gyümölcsfák kezeléséhez jobban konyítok, mint a befőzéshez... :)

Aki már tapasztalta, tudja, hogy egy fa termése nem egyszerre érik be - általában 1-2 hét az érési folyamat. Erre nekünk koreográfiánk van:

1. Mikor érni kezd, folyamatosan szedegetjük napi fogyasztásra a már beérett, szép szemeket. Mindig van friss gyümölcs - a fán maradó, még félig érett szemek pedig több tápanyaghoz jutnak.
Ezt egy házikertben meg lehet csinálni, nem kell érésszabályozó...

2. A fa teljes beérésekor jön a szüret, ilyenkor viszont mindent le kell szedni. (A hibásakat is - ne a fán rothadjanak, a kórokozók nagy örömére!)
Szóval, egyszerre nagyobb mennyiség hasznosításáról kell gondoskodni. A termést 3 felé szoktam csoportosítani:

- a szép, hibátlan szemek további friss fogyasztásra, ill. befőttnek valók,
- a kevésbé szép, apróbb, vagy sérült (de érett és egészséges!) gyümölcsből készülhet a lekvár/dzsem,
- a hibás, hullott szemek mehetnek a cefrébe (ha valaki pálinkát főz...:)), vagy a komposztba.


A befőzés nálunk a termés teljes hasznosítását szolgálja. Gyümölcs nem vész kárba, és jól jön majd télvíz idején egy kevés a nyár ízeiből...

Lehet, persze, befőzni a piacon, termelőtől vásárolt gyümölcsöt is, de ekkor az alapanyag ára már vetekszik a késztermékével. Erre szerintem azok vállalkoznak, akiknél (még?:)) nincs gyümölcsfa, de szeretnek és tudnak is befőzni.

Úgy látszik, kell még folytatás...
Kinek van jó receptje?

[Georg]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése